Térkép - Niigata (Niigata Shi)

Niigata (Niigata Shi)
Niigata (japánul 新潟市, Hepburn-átírással Niigata-shi) japán kikötőváros, Niigata prefektúra központja és legnépesebb települése. Honsú szigetén, a Japán-tenger partján fekszik, a Szado-szigettel szemben. A város lakossága 2012-ben 804 193 fő volt.

A város környéke már a Dzsómon-korszakban, a kőkorszak idején is lakott volt, bár a terület egy része akkor még tenger alatt volt. A Nihon Soki, a második legrégebbi japán krónika szerint 647-ben egy erőd épült a város mai területén.

A 16. században a Sinano-folyó torkolatánál Niigata, az Agano-folyónál pedig Nuttari névvel alapítottak kikötővárost. A Szengoku-korszakban a városkák Ueszugi Kensin, a kor egyik legerősebb daimjójának uralma alá tartoztak.

A 17. század során a két folyó medre fokozatosan elvándorolt és a torkolatuk egyesült. Niigata jelentősége ebben az időszakban egyre nőtt, és a Japán-tengeren áthajózó kereskedőhajók egyik legfontosabb közbenső megállóhelyévé vált. 1730-ban megépült a Macugaszaki-csatorna, amely az Agano partvidékét hivatott volna lecsapolni, de egy évvel később egy áradás tönkretette a csatornát, amely attól kezdődően az Agano fő medrévé vált. Lecsökkent a niigatai kikötőbe beáramló vízmennyiség és a folyó menti földek kiszáradásával új rizsföldek létesítésére nyílt lehetőség. A város halászai egészen a Kamcsatkáig is eljutottak lazacot és egyéb értékes halfajtákat keresve.

1858-ban Niigata egyike volt annak az öt kikötőnek, amelyet a japán-amerikai kereskedelmi szerződés megnyitott a nemzetközi forgalomnak. A kikötő sekély vize miatt azonban csak 1869-ben indult meg a tengerjáró hajók forgalma. 1886-ban megépült az első - 782 m hosszú - állandó híd a Sinanón amely összekötötte a keleti Niigatát és a nyugati Nuttarit. A két település 1914-ben egyesült.

A második világháború idején főleg a niigatai kikötőből indultak a Mandzsukuóba tartó, katonákat és hadianyagot szállító hajók. Az amerikai hadvezetés Hirosima és Nagaszaki mellett Niigatát és Kokurát szemelte ki, mint az atomtámadás lehetséges helyszínét. A hirosimai támadás után a prefektúra kormányzója kiüríttette a várost, de az atombomba ledobására nem került sor; a rossz időjárási viszonyok és a Mariana-szigeteken levő légibázistól való nagy távolság miatt inkább Nagaszaki lett a következő célpont. 1950-ben elkészült a belvárosi vasútállomás, öt évvel később azonban egy katasztrofális tűzvész a belváros nagy részét elpusztította. A lendületes gazdasági növekedést produkáló országban a város gyorsan újjáépült és a régi csatornákat betemették, hogy a növekvő autóforgalom számára utakat építsenek a helyükön.

1964. január 16-án jelentős, 7,5-es erősségű földrengés sújtotta Niigatát, amelynek 29-en estek áldozatul, 1960 épület teljesen megsemmisült, 6640 pedig komoly károkat szenvedett.

1965-ben a Sova Elektromos Művek vegyi gyárából metil-higany került az Agano-folyóba és legalább 690 emberen észlelték a mérgezés okozta Minamata-betegséget.

1982-ben Niigata és Omija között megnyílt a nagysebességű vasút, a sinkanszen újabb vonala. A vonalat 1985-ben Uenóig, 1991-ben pedig Tokióig hosszabbították meg.

A 2002-es futballvilágbajnokság során három mérkőzést a városban, a Big Swan Stadionban játszottak. 
Térkép - Niigata (Niigata Shi)
Térkép
Google LLC - Térkép - Niigata
Google LLC
Google Föld - Térkép - Niigata
Google Föld
Nokia (vállalat) - Térkép - Niigata
Nokia (vállalat)
OpenStreetMap - Térkép - Niigata
OpenStreetMap
Térkép - Niigata - Esri.WorldImagery
Esri.WorldImagery
Térkép - Niigata - Esri.WorldStreetMap
Esri.WorldStreetMap
Térkép - Niigata - OpenStreetMap.Mapnik
OpenStreetMap.Mapnik
Térkép - Niigata - OpenStreetMap.HOT
OpenStreetMap.HOT
Térkép - Niigata - OpenTopoMap
OpenTopoMap
Térkép - Niigata - CartoDB.Positron
CartoDB.Positron
Térkép - Niigata - CartoDB.Voyager
CartoDB.Voyager
Térkép - Niigata - OpenMapSurfer.Roads
OpenMapSurfer.Roads
Térkép - Niigata - Esri.WorldTopoMap
Esri.WorldTopoMap
Térkép - Niigata - Stamen.TonerLite
Stamen.TonerLite
Ország - Japán
Japán zászlaja
Japán (, átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában. Nyugaton a Japán-tenger, északon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-óceán és délen a Kelet-kínai-tenger mossa partjait. A 6852 szigetéből az öt legnagyobb Honsú, Hokkaidó, Kjúsú, Sikoku és Okinava, melyek az ország területének 97%-át adják. Az ország 47 prefektúrára oszlik, a legészakibb Hokkaidó, a legdélibb pedig Okinava. Népessége 2015-ben 127 millió fő volt. Fővárosa és legnagyobb városa Tokió, melynek lakossága 13 millió. Az agglomerációt is beleszámítva a világ legnépesebb várostömörülésének számít, összesen 38 millió lakossal. A fővároson kívül még tizenegy milliós nagyváros található Japánban. A népesség 98,5%-a japán nemzetiségű, a lakosság túlnyomó része városokban él.

Régészeti kutatások szerint a felső paleolitikumban a szigeteket már lakták. A 12. századtól 1868-ig sógunok uralták az országot, a császár nevében. A 17. században elzárkózott a külvilágtól, mely 1854-ig, a kanagavai egyezmény aláírásáig tartott. 1868-ban létrejött a Japán Birodalom, mely agresszív terjeszkedésbe kezdett a régióban, melynek végül a második világháborúban elszenvedett vereségük vetett véget. 1947 óta alkotmányos monarchia, uralkodója, a tennó mára a világ egyetlen császára.
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
JPY Japán jen (Japanese yen) Â¥ 0
ISO Nyelv
JA Japán nyelv (Japanese language)
Neighbourhood - Ország  
Administrative Subdivision
Ország, State, Region,...
Airport